Tegnap John-t kiküldte Alyson a szobából,mert nem volt elég hely.John nem bírt aludni,mert nyomta a hátát a kanapé.Sajnos a kicsi megfázott és elkapta tőle John is.Hogyha Cat meghallja,hogy megfázott,nagyon ki lesz borulva.Ezért inkább elhallgatom előle egy kicsit. Cat felkelt.Rögtön Spencer-t kereste,nem pedig engem.Amúgy,megint ránk bízták a kicsit,mert nem volt itthon tápszer,John meg megvolt fázva,így ő nem tud vigyázni rá. Cat rögtön beszaladt a kicsihez és ő már frissen pelenkázva feküdt az öltöztetőasztalon.
-Szia!Spency!Felébredtél?-beszélt hozzá Cat.
-Cat fektesd le hadd pihenjen!-mondtam irigyen.
-Oké!Csak még egy kicsit!
-Jól van,de el ne kapd tőle a náthát!
-Hahó,megjöttünk!-kiabáltak John-ék.
-Szia,kicsi szívem fel keltél?-mondta Alyson.
-Igen fel kelt,már vagy 15 perce.
-Jason beszédem van veled!-odébb álltunk és már pakolta nekem a szöveget.
-Mi az?-kérdeztem érthetetlenül.
-Az van,hogy két napja nem tudunk aludni a hangos nyögésektől.-mondta John komolyan.
-Ezzel én nem tudok mit csinálni.- vágtam rá.
-Jól van értem,hogy most ti ebben a korszakban vagytok.
-Mintha te annyira tudnád.
-Igen,mert velem is megtörtént.
-Jól van legközelebb halkan csináljuk.Oké?-tettem fel.
*Alyson szemszöge*
-Fiúk!Ne veszekedjetek!
-Nem veszekszünk,csak hangos megbeszélést folytatunk.-jelentette ki John.
-Értem,de a kicsi nem bír aludni.
-Cat-ék induljanak el a boltba szalonnáért!
-Oké a boltba lehetünk hangosak.-mondta Jason.
-Lehet,hogy hamarabb kitesznek,mint gondoljátok.
*Cat szemszöge*
Jason ma nagyon be van indulva.
Amikor lenéztem,akkor a férfiassága állt.
-Jason ez mi volt otthon?-kérdeztem dühösen,mire ő lefeküdt a fűre és magára rántott.
Amikor hazaértünk,a többiek már javában aludtak.Mi meg vacsoráztunk,megfürödtünk és megágyaztunk. Jason-ön már látszott,hogy akarja.Ezért én is bele mentem:
Utána elaludtunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése